HŰVÖS-VÖLGY
Hűvös-völgy (a XVIII. sz.-ban Nyék-völgy, majd Hűs-völgy) valójában a vadaskerti Nyéki-hegy és a Nagy-Hárs-hegy - Fazekas-hegy közötti, az ördög-árok által átvágott hegyszoros, a Pesthidegkút-Máriaremete és Buda közötti forgalmi tengely szűkülete, közlekedési/turisztikai csomópont. Ma városrésznévként ismerjük. A sok évszázados útvonal mellett már 1799-ben kocsmát nyitottak. A későbbi Balázs vendéglöt a névadó dinasztia (Balázs Antal tagja volt a Magyar Turista Egyesületnek is) müködtette az államosításig (1949), azt követően kissé "megkopva", Hűvösvölgyi Népkertként "üzemelt". 1980-ban leégett, de újjáépítették. 1990 után régi nevét visszakapva fogadta vendégeit. Ma zárva, elhanyagoltan várja sorsa jobbra fordulását.
KIS HÁRS-HEGY
A Kis-Hárs-hegy csúcsának tisztásán egy fából készült, két, egymásba csavarodó csigalépcsővel kialakított, hangulatos kilátótornyocska áll. Helyén az 1930-as években kő kilátóterasz várta a kirándulókat, az 1957-es útikalauz már csak kőhalomról ír... A későbbiekben állított fakilátó az 1980-as években összedőlt. Az 1872-ben állított geodéziai vasoszlop eltűnt, valaki levágta a talaj felett...
Északkelet felé a Hármashatár-hegy csoportjára, az Apáthy-szikla ormára nyílik kilátás. Kelet felé továbbfordulva a beépített budai kerületek több magaslata, a Ferenc-hegy, a Gellért-hegy és a Kis-Sváb-hegy is feltűnik. Déli irányban igen jól látszik a Hunyad-orom és a Sváb-hegy - János-hegy között mélyülő Zugliget katlanja. Északnyugat felé, a Nagy-Hárs-hegyen megpillantjuk a Kaán Károly-kilátót.
BÁTORI-BARLANG
A Bátori-barlang bejárata a Nagy-Hárs-hegy 454 m magas csúcsának délkeleti oldalában, 440 m magasságban nyílik. Nevét a XV. sz.-ban élt Bátorí László pálos szerzetesről kapta, aki a rend budaszentlőrinci főmonostorából a Nagy-Hárs-hegy barlangjába, az utóbb róla elnevezett Bátori-barlangba költözött, ahol csaknem két évtizeden át élt remeteéletet. A barlangban írta magyar nyelvű szentírás-magyarázatait, az egyház utóbb boldoggá avatta. 1910-ben elhelyezett emléktáblája a II. világháború idején eltűnt. A barlangban feltehetőleg már előtte is éltek remeték. A Budai-hegység legnagyobb magasságban nyíló nagybarlangját - amely a dachsteini mészkő és a hárshegyi homokkő határán, formakincséből itélve hévizek hatására, feltehetőleg még a pliocénban alakult ki - az elmúlt két évszázadban (1830 óta) többen is kutatták, legutóbb az 1960-70-es években. Munkájuk nyomán obszidián pengék, pattintott és csiszolt köszerszámok, bronz- és vaskori, valamint középkori leletek kerültek felszínre. A barlangban már a XV. sz.-ban, majd a XVIII. sz. vegén is csekély mennyiségű, de ragyogó minőségű vasércet bányásztak. A kutatók újabb, addig érintetlen termeket is föltártak, amelyeknek falait fehér és vöröses színezetű borsókö, cseppkő és változatos megjelenésü más kalcitképzödmények is gazdagon díszítik. A 360 m hosszan, 56 m mélységig feltárt barlang oldásos formakincse, hévizes ásványkiválásai és régészeti leletei okán ma fokozottan védett. Természetes életvédelmi okokból zárva van, csak a DINPI külön engedélyével látogatható.
NAGY HÁRS-HEGY / KAÁN KÁROLY KILÁTÓ
A Nagy-Hárs-hegy (454 m) homokkősziklás csúcsán, all a Kaán Károly-kilátó. A terméskő lábazatra épült zömök, fedett, négyszintes, 20 m magas, impozáns gerendatornyot 1989-ben avatták fel. Névadója Kaán Károly (1867-1940) erdömérnök, 1919-25 között a Magyar Állami Erdészet vezetője, 1924-töl az MTA levelező tagja volt. Elsősorban az Alföld fásításában szerzett kimagasló érdemeket, írásai közül kiemelkedik a 1932-ben megjelentetett Természetvédelem és természeti értékek c. műve. Nevéhez fűződik az első Erdő- és Természetvédelmi Törvény megalkotása (1938). A Magyar Turista Szövetség társelnöke volt, tevékenysége fényesen bizonyítja az erdő gazdasági-természetvédelmi-turisztikai jelentőségét. A kilátó legfelső szintjéről nagyszerű körkilátás nyílik. Északkelet felé a Csúcs-hegy - Hármashatár-hegy csoport zöldell, jól látszik a fehéren ragyogó Kecske-sziklák sora, keletre az Apáthy-szikla - Látó-hegy vonulat. Délkeleti irányban, a Kis-Hárs-hegy erdős kúpja mögött ott terpeszkedik a főváros, jól látszik többek között a Hotel Budapest és a Parlament is. Feltűnik a Kis-Sváb-hegy, távolabb a Gellért-hegy kiemelkedése, délnek fordulva a Hunyad-orom alatt megbújó Zugliget felett a János-hegy - Sváb-hegy vonulat magasodik. Kissé délnyugat felé a Csíki-hegyek kúpjai sorakoznak. A körkilátás északnyugati "szögletében" a Fekete-hegyek legmagasabb kiemelkedését, a Nagy-Kopaszt a kilátótorony jelzi, a közeli Fekete-fej kúpja mögött Nagykovácsi teknöje mélyül. Északabbra, a Remete-hegy alatt kivehető a Remete-szurdok oldalában nyíló köfülke, jól látszik Máriaremete temploma, és a távolabbi Solymár. A messzeségben felkéklik a Pilis tömbje, a Dobogó-kő, s a Kevélyek jellegzetes, kettős csúcsa.
SZÉPJUHÁSZNÉ
A Szépjuhászné a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti, 350 m magasan fekvő, a Budakeszi úton (22-es buszjárat) és a Gyermekvasúttal egyaránt jól megközelíthető, parkosított nyereg (parkoló, buszmegálló, vasútállomás, vendéglő, büfé, sétautak, sífutó utak), a fontos turistautak találkozási pontja, az erdei futást kedvelök (Hárshegyi körút) ismert célpontja, a pihenni vágyók kellemes kirándulóhelye. A közeli budaszentlőrínci kolostorromok mellett található a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének (Információs Központ) székhelye.
Elnevezését a XVIII. sz. végétől egészen az 1930-as évekig itt állt, a Szép Juhásznéhoz címzett vendégfogadótól nyerte. Ez a név egy Mátyás királlyal kapcsolatos legendaából származik: a környéken vadat űző király - magát udvari vadásznak kiadva - "becserkészte" egy juhász szép, fiatal feleségét is, s a későbbiekben a csinos fiatalasszonyt többször is felkereste... A kalandnak végül - szintén álruhában - Beatrix királyné vetett véget.
JÁNOS-HEGY / ERZSÉBET KILÁTÓ
A fővárost átölelő hegyvonulat legmagasabb pontja a János-hegy (527 m), csúcsán az Erzsébet-kilátó áll. Elnevezésének eredetét homály fedi. Az 1854-ben megjelent, német nyelvű útikönyv egy XVIII. sz.-ban itt állt Szent János-szoborral, más forrás a budaszentlörmci pálosok számára 1335-ben birtokot adományozó Hench János gróf nevével hozza összefüggésbe, de ismert a környéken gyakran vadászó Hunyadi Jánosra utaló névmagyarázat is. 1847-ben, a "dülökeresztelö" >>DŰLŐKERESZTELŐ: A Zugligeti út-Szilassy út-Disznófö út sarkán álló zugligeti iskola falán 1998 óta emléktábla hírdeti: "1847. június 19-én Döbrentey Gábor az e helyen állott vadászmajorban nagy vígasság közepette ünnepelte a dülökeresztelöt, amely során számos budai hegy, forrás, dűlő kapott új, magyar elnevezést." Egy hajdani erdöőrlakból átalakított vendéglő, a "zum Jagerhof" adott tehát otthont a Budai-hegység tájneveit napjainkig meghatározó eseményt követő "fogadásnak". A "dűlőkeresztelö" előzménye az volt, hogy Buda városának közgyűlése Döbrentey Gábor (1785-1851, költő, az MTA titkára) javaslatait elfogadva, 1847. június 11-én határozatot hozott a hegyvidék német elnevezéseinek magyarosításáról, ill új (adott esetben történelmi eseményekhez kapcsolódó) nevek adományozásáról. A közgyűlés döntése alapján született 57 tájnevet (Szemlö-hegy, Mátyás-hegy, Törökvész, Pasarét, Csatárka, Kút-völgy, Orbán-hegy, Petneházy-rét, Béla király kútja, stb.) - amelyek néhány kivételtől eltekintve átmentek a köztudatba és ma is használatosak - a szintén akkor átkeresztelt Tündér-hegyen tartott ünnepségen a jegyző olvasta fel. hogy "azok, akik azt érdektelen jelenésnek nem tartják, erről élő tudomást szerezhessenek" (Budai hegyek kalauza, 1934).<< alkalmával a csúcs - mivel úgy véltek hajdani koronázóvárost is lehel látni - a Pozsonyi-hegy elnevezést kapta, de ez nem vert gyökeret. (Ma ilyen néven Szépjuhászné felé húzódó bérchátat ismerjük.) A belváros felöl szabályos, gömbölyded formájú, alkotta hegycsúcs a fővárosiak egyik legrégebbi kirándulási célpontja. A kiegyezéskor (1867) magyar királlyá koronázott Ferenc József császár felesége, a magyarokkal szimpatizáló és ezért tisztelt Sissi, Erzsébet királyné 1882-1897 között többször is járt a hegyen, ahol akkoriban csupán egy fedett gerendaemelvény szolgált kilátóhelyül. A gyönyörű panorámát nyújtó kilátóponthoz méltatlan körülményeken többen is változtatni akartak, de az új kőtorony építése csak 1900-ban, a Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztályának kezdeményezésére került elérhető közelségbe. Az anyagiak előteremtésében a főváros mellett oroszlánrészt vállalt a Svábhegyi Egyesület elnöke, Glück Frigyes szállodatulajdonos. A kilátót 1910. szeptember 8-án, fényes külsőségek között avatták fel, s az 1898-ban egy olasz anarchista merényletének áldozatává vált Erzsébet királynéról nevezték el. Emlékére a torony mellett emlékkövet helyeztek el, amelynek a későbbiekben nyoma veszett. A Halászbástyára emlékeztető, 23,5 m magas, neoromán stílusú torony Klunzinger Pál és a kor neves építésze, Schulek Frigyes (1841-1919) tervei szerint homokkő- és mészkőtömbökből épült. Három, felfelé egyre csökkenő kerületű körgyűrű-teraszát két belső csigalépcső köti össze, a negyedik, a csúcsterasz (ahová összesen 707 lépcsőfokon lehet feljutni) átmérője mindössze 2,6 m. Az Erzsébet-kilátót 1926-ban - Magyarországon elsőként - díszkivilágítással látták el, a torony körüli sétatereket 1931-ben alakították ki. A kilátó stílusával tökéletesen harmonizáló toronyörépületet 1923-ban emelték. A II. világháborúban elpusztult János-hegyi (Erber) vendéglő a kilátó földszintjére költözött, az államosítást (1950) követően is tovább üzemelt. "A kilátótorony tetejére szerelt hatalmas vörös csillag éjszakánként lángoló piros rózsaként ül a hegyek fekete hajkoszorúján." - írja a Budapesti Kirándulóhelyek c. útikönyv (1967), de a túlságosan súlyos szimbólummonstrum elhelyezése az idézett idealista képpel szemben hatalmas károkat okozott. Az építőkövek szétcsúsztak a nem tervezett roppant teher alatt, a felső két teraszt az 1980-as években le kellett zárni. A kilátó aljában működő étteremre is lakat került. 1990-ben leszerelték ugyan a meghaladott, ötágú jelképet, de a XXI. sz. csak egy félig-meddig látogatható, beázott, pergő vakolatú, kopott lépcsőjü, betört ablakú, összegraffitizett, teljesen elhanyagolt építményre talált. A torony az áldatlan állapotokat éveken át közömbösen eltűrő fővárostól a XII. kerületi önkormányzathoz került, amely 2005-ben eredeti szépségében helyreállította Budapest e patinás ékkövét. Rendezték a környezetet is, a nyeregből a kilátóhoz - a kocogókra gondolva - gumiboritású járdát fektettek, felújították a régi toronyörépületet. 2006 őszén felállították az elveszett Erzsébet királyné emlékkő másolatát. Tervezik egy kávézó kialakítását is. Az újjászületett Erzsébet-kilátó ismét diszkivilágitással, állandó őrzéssel várja a benne és a Budai-hegységre ill. a fővárosra nyíló panorámában gyönyörködni vágyó látogatókat.A csigalépcsőkön felfelé kapaszkodva, a teraszokra kilépve egyre szebb, tágasabb horizontú kilátásban lehet részünk, amely az "árboc-kosárra" emlékeztető kilátócsúcson körpanorámává teljesedik.Észak felé, a Szépjuhászné nyergén túl, a Nagy-Hárs-hegy erdős tömege mögött Pesthidegkút házai sorakoznak, a távolban a Pilis-Hosszú-hegy vonulat, a Dobogó-kő és a Visegrádi-hegység más magaslatai húzódnak, s a messzeségben felkéklik a börzsönyi Csóványos is. Kissé már északkeletnek a Kis- és a Nagy-Kevély sziluettje ismerhető fel. a Csúcs-hegyet a Hármashatár-hegy masszívumától elválasztó Virágos-nyereg mögött, a Nyerges-hegy lábára felkúszó Szentendrén túl feltűnik a Naszály jellegzetes íve. Tovább fordulva, tiszta időben feldereng a Cserhát, a Mátra, sőt még a Bükk is. A Hármashatár-hegy csoportjának zöld hullámait az éppen szembenéző Kecske-sziklák fehér ormai törik meg, keleti irányban már a főváros végeláthatatlan házrengetege borítja a budai magaslatokat. Közvetlenül alattunk Zugliget Hunyad-orom szorította katlanja mélyül, délnek a Széchenyi-hegy és a Csille-bérc hátai nyújtóznak. Mögöttük egészen a százhalombattai Duna-szakaszig láthatunk. Délnyugat felé fordulva a Csíki-hegyek fenyveses láncolata hullámzik, nyugaton a Zsámbéki-medencén túl a Vértesig és a Gerecséig fut a tekintet. Északnyugatra a Fekete-hegyek, a Nagy-Kopasz (kilátó) csoportján túl jól látszik a Kutya-hegy - Nagy-szénás-Remete-hegy vonulat, utóbbi oldalában még a sziklás környezetű köfülke is kivehető. Télen, amikor a Kárpát-medencében egy-egy anticiklonnak köszönhetően szikrázóan napos, száraz, derült időjárás uralkodik, s a János-hegy csúcsa büszkén kiemelkedik az alacsonyabb területeket, így a fővárost is borító nyirkos, szürke ködtakaróból, az Erzsébet-kilátóból - a Naszálytól keletre - kirajzolódik a Magas-Tátra csipkés, havas sziklagerince is. Az első feljegyzett, ritka alkalom 1900. december 9-én volt -, s feltehetően hozzájárult a kilátótorony felépítéséhez. A János-hegyről feltáruló, nagyszerű kilátás Budapest páratlan adottságai, nevezetességei közé tartozik.
NORMAFA
A Normafa a Sváb-hegy legszebb kilátópontja (479 m), jól megközelíthető kirándulóhelye, - s ha leesik a hó - a főváros kedvelt siterülete. Az ellátásról a turistaház jelleggel működő Normafa-siház és a "rétesbolt" gondoskodik. A terület az elnevezését az északra néző, a Harang-völgy fejezetébe lefutó meredek, szabdalt lejtő peremén az idővel sokáig dacolva állt öreg, terebélyes bükkről, a legendás Norma-fáról kapta. "Itt életre kelnek a holtak, látnak a vakok és megszólalnak a némák." - Sigray Pál sorai a hajdani fa tábláján voltak olvashatóak. A csodálatos panorámát nyújtó terület már a XIX. sz. közepén kedvelt kirándulóhely volt. a táj megihlette költőinket, festőinket. Úgy tartják, Petőfi itt írta "A hegyek közt" c. versét: "Őrt alant, alant a mélyben. A kék messzeség ködében, Őrt a város... Csak úgy rémlik..." Keleti Gusztáv (1834-1902) több képet is festett erről a tájról, ismertebb "A Normafa" c. festménye 1895-ből. A század neves színészei is gyakran kirándultak ide. valószínű, hogy a fa neve tőlük származik. A hagyomány szerint 1840-ben Schodelné Klein Rozália e fa alatt énekelte el Bellini "Norma" c. operájának nagyáriáját. Más forrásmunkák szerint Nagy Imréné Benza Ida énekelte el itt az áriát 1860 körül. Egy 1865-ben megjelent, német nyelvű útikönyv már ezen a néven említette a fát. A faóriást többször sújtotta villámcsapás - a német lakosság Watterbaum-nak, "viharfának" nevezte - míg 1927. június 19-én kidőlt. A törzset a Margit-szigeti artézi kút medencéjébe helyezték, hogy a vízből kicsapódó mészkő konzerválja. Azonban megfeledkeztek róla, így a rárakódott vastag mészköréteg odakötötte a falhoz. Eredeti helyén székely kapuba ágyazott emléktáblán olvasható a fa története. A Budapesti Művész és Opera Sportkör turistái 1962-ben a régitől kissé feljebb, a rét felső szélén új bükkfát ültettek. Az előtte lévő márvány emléktáblán Devecsen Gábornak a Normafáról írt verse olvasható. A fa mellett Márkus Józsefnek Budapest főpolgármesterének és Halmos János polgármesternek domborműves emlékkövei állnak, akik a XIX-XX. sz. fordulóján töltötték be hivatalukat. A Normafa-lejtő rétjének, síterületének felső széleről gyönyörű kilátás tárul a budai hegyekre és a fővárosra. A legszebb kép észak felé a János-hegyre, az alatta mélyülő Tündér-sziklával őrzött zugligeti katlanra, és a felette emelkedő Hunyad-oromra nyílik. Távolabb, a Kis Hárs-hegy mellett a Pesthidegkúti-medencére és a Hármashatár-hegy csoportjának jól felismerhető kiemelkedéseire, sziklaormaira (Kecske-sziklák, Apáthy-szikla) láthatunk, tekintetünket a Látó-hegy - Szemlő-hegy beépített hegyháta kiséri le a Dunához, a pesti oldal házrengetegéhez. Tiszta időben jól kirajzolódnak a Pilis-Visegrádi-hegység magaslatai, a Dobogó-kő - Bölcső-hegy vonulat, a Csúcs-hegynél a Kevéllyek fehérsziklás sziluettje, sőt a Lom-hegyi-nyereg mögött felkéklik a magas-borzsönyi Csóványos - Nagy-Hideg-hegy gerince is. Északkeletre feltűnhet a cserháti Szanda kúpja, felderenghet a Mátra tömbje is.
ANNA-RÉT
A Sváb-hegy Hármas-kút-tetőhöz kapcsolódó széles hátán elterülő Anna-rét nyáron kellemes, látogatott pihenőhely, télen, havas időben a síelők kedvelt terepe. A gondozott tisztás az északi szélén, öreg bükkök mellett álló Szent Anna-kápolnáról kapta a nevét. Az 1946-ban lebontott, kedves kis épületet 1992-ben, a hívek adományaiból állították helyre. Közelében nyomóskút, szalonnasütöhely és több pihenőpad várja a kirándulókat.
TÜNDÉR-SZIKLA
A Tündér-hegy a Hármas-kút-tető keleti, fenyveses bércorra, amely a festői szépségű, impozáns Tündér-sziklával a 15 m magas, tagolt dolomitorommal szakad le Zugliget völgykatlanába. A sziklatoronytól - kőzete töredezett, felmászni rá életveszélyes! - lenyűgöző kilátás nyílik a Látó-hegy - Törökvész felé, de legnagyszerűbb a Zugligetre és a Hunyad-oromra feltáruló panoráma. A hegy (és a szikla) 1847-ben, az itt tartott "dűlökeresztelő" alkalmával kapta a ma ismert nevét, de nem véletlen, hogy a Széplátó elnevezés is felmerült. A XIX. sz. elején - egy hajdan itt állt Szent Antal-szobor után - Antal-sziklának, a szívesen itt tartózkodott Vajda Péterről (1808-1846, író, természettudós) a halálát követő években Vajda-bércnek is hívták.
KURUCLES
A Kurucles elnevezés a Budai várat őrző osztrák katonaságot portyákkal zaklató kuruc bujdosók táborhelyére utal.
ÖRDÖG-ÁROK
Az Ördög-árok a Nagykovácsitól nyugatra eredő patak a Budai hegység legismertebb vízfolyása. A középkorban hívták Pál patakának. A török időkben pedig Kovácsi-pataknak is nevezték. Remeteszölös és Máriaremete között átkanyarog a festői Remete-szurdokon, majd a Fazekas-hegy északi lábánál a Kis-Ördög-árkot felvéve, egyre mélyebb vízmosásban eléri Hűvösvölgyet. Lipótmezötől az Apáthy-szikla orma alatt - már betonlapokkal kikövezett mederben folyik az 1898-ban alapított, egykori pasaréti Hadapródiskola (ma is honvédségi intézmény) főbejáratáig, ahonnan 1878 után, két részletben befedett csatornaként a Városmajor és a Vérmező alatt futva az Erzsébet hídnál a Dunába torkollik. A mondákkal is magyarázott elnevezése leginkább ördögien szeszélyes vízjárására utal: az 1875. június 26-i - az Újlaki templomban is pusztító felhőszakadás árvize a Krisztinavárosban felszakitotta középkori boltozatát, és felszínre törve házakat és embereket sodort el. Az 1980-as évekig az Ördög-árokba - különösen Máriaremete alatt - több ponton szennyvizet vezettek...
APÁTHY-SZIKLA
Az ősmaradvány-lelőhelyként számontartott dolomitorom nevét a környék egykori birtokosáról nyerte (Apáthymajor). A Lipótmezö fölé tornyosuló zord sasbérc tetejére a II. világháborúban ma is látható lőállást építettek. A szikla és környéke tájképi értéke, növénytársulásai, rovar- és madárvilága, valamint a számos gyíkfaj fennmaradása érdekében 1977 óta fővárosi védettség alatt áll. Az elöreugró, vasoszlopos sziklabástyáról gyönyörű, tágas kilátás nyílik a Széchenyi-hegy - János-hegy - Nagy-Hárs-hegy - Hüvös-völgy - Nyéki-hegy határolta területre, különösen szépen látszik a Hunyad-orom tömbje, s az alatta mélyülő zugligeti katlan.
ÁRPÁD KILÁTÓ
a Látó-hegy (korábban Gugger-hegy) platójának délkeleti peremén, kőteraszon álló, terméskőből épült, nyitott (részben fedett) Árpád-kilátó (-pihenő) áll. Glück Frigyes (1858-1931) szállodatulajdonos áldozatvállalásának eredményeképpen 1929-ben épült. Az eredetileg nádfedeles épületet Friedrích Lóránt tervezte, a kilátótetö alatt nehezen kibetűzhető emléktábla őrzi nevüket: „Építette 1929. évben Budapest Székesfőváros Közönsége egyik áldozatkész polgárának, Glück Frigyesnek kezdeményezésére és támogatásával. Tervezte: Friedrích Lóránt" A kilátó közelében az 1930-as években az ún. „gugger-hegyi kioszk" (ajándékbolt, nyári vendéglő) várta a kirándulókat. A kilátóterasz pihenőpadjain megpihenve, vagy a fakorlátra támaszkodva szép kilátásban gyönyörködhetünk. A Csatárka és a Törökvész - az elnevezések a Buda visszafoglalásakor (1686) az ostromlott vár megsegítésére indított sikertelen török hadmozdulatokra emlékeztetnek - beépült dűlőin túl szépen látszik a Várhegy, a belvárost átszelő Duna Gellért-hegy alatt kanyargó, hidakkal ékes szakasza, kivehető a Parlament is. Dél felé a Sas-hegy és a Széchenyi-hegy emelkedik.
Kár, hogy a városterjeszkedés az 1980-as évek végén - emlékezetes tv-ríportokat generálva - elérte a kilátó lábát.
HÁRMASHATÁR-HEGY
A Hármashatár-hegy (495 m) a Solymári-völgytől a Hűvös-völgyig húzódó, a Pesthidegkúti-medence és a Duna völgyteknöje között emelkedő, változatos domborzati képet mutató, értékes növény- és állatvilágot őrző, mészkő és dolomit alkotta hegycsoport legmagasabb csúcsa. Közismert elnevezése Buda, Óbuda és Pesthidegkút 1873-ig, Budapest székesfőváros megalakításáig itt összefutó határára utal. Neve 1212-ben, II. András Óbuda határát rögzítő oklevelében Pilis-hegyként (a pilis szláv eredetű szó, jelentése kopasz), azaz Kopasz(Kopár)-hegyként szerepel, de az Árpád-korban a Mons Excelsus (Magas-hegy) név is megjelenik. (Óbuda, vagyis a Bécsi út és a csúcs között 2 km távolságon belül csaknem 400 m a szint-különbség!) Egyes forrásmunkák még a Sican (Aquincum középkori neve Sicambria volt) elnevezést is említik, a későbbiekben feltűnik még a Monyorós (Mogyorós) tájnév is. A XIX. sz.-ban jelent meg a Hármashatár-hegy német változata (Drei Hotterberg), de a magaslatot 1847-ben, a „dülőkeresztelő" alkalmával Árpád orma-ként jegyezték fel. (Anonymus szerint Árpád fejedelmet a hegy óbudai lábánál temették el. innen származik a Duna parton futó út elnevezése is.) Ez a név nem ment át a köztudatba és elfelejtődött.
A Hármashatár-hegy stratégiailag előnyös fekvését az l. világháborúban lövészárkokkal, áll. világégés idején légvédelmi ütegek, bunkerek létesítésével, az 1950-es évektől 1989-ig a munkásőrség militáns, zárt bázisának hegytetőre telepítésével használták ki. A nyitott, kopár, szeles kúp a hazai vitoríázórepülö-sport nagymúltú helyszíne (emlékmű), az első hangárokat még az 1920-as években építették. A hegytető északi, korábban zárt területe ma a sárkány- és siklórepülősport egyik központja, a Pilótacentrum. A Modell-és Makettmúzeumban hajó-, autó- és repülőmodellek láthatók ill. vásárolhatók, a repülési lehetőségekről a Pilótacentrum üzemeltetője ad felvilágosítást. A Hármashatár-hegyen 1926-ban turistaház épült, helyén a reprezentatív Udvarház Étterem működik. A Szépvölgyi útról felvezető autóút átadását (1928) követően a csúcs látogatott kirándulóhely lett, évtizedekig autóbuszjárattal is rendelkezett. A ma már csak autóval vagy gyalogosan megközelíthető csúcs legkényelmesebben a 65-ös autóbusz fenyőgyöngyei végállomásától (K) érhető el.
A kopár, köves, sajnos különféle antennákkal, acél rádiótornyokkal sűrűn teletűzdelt csúcsról nagyszerű kilátás nyílik Budapestre, a Széchenyi-hegy - János-hegy - Nagy-Hárs-hegy vonulatra, nyugat felé az Újlaki-hegy mögött húzódó Pesthidegkúti-medencére, északnyugatra a Szarvas-hegy - Kálvária-hegy gerincre és a Pilis kéklő hátára.
ÚJLAKI-HEGY
Az Újlaki-hegy a Hármashatár-hegy csoportjának nyugati, a Pest-hidegkúti-medencéböl merészen felszökő, sziklás magaslata. Különösen dél-délnyugat felé igen szép és változatos a kilátás. A Kecske-hegy - Látó-hegy vonulaton túl a főváros házrengetege húzódik, továbbfordulva a Gellért-hegy és a Sas-hegy kiemelkedéseitől a Széchenyi-hegy - János-hegy - Nagy- és Kis-Hárs-hegy láncán kalandozhat végig a tekintet. Jól azonosítható a Hunyad-orom és Zugliget is. Alattunk, a Vadaskerti-hegy alá felkúszó katlanban a vitorlázórepulő-tér gyepszönyege terpeszkedik, nyugat felé - Máriaremete teknőjén túl - a Remete-szurdok bejárata tűnik fel. A távolban a Nagy-Kopasz és a Kutya-hegy - Nagy-szénás hátai emelkednek.
Az Újlaki-hegy cserjés csúcsán egy 1933-ban elhelyezett, Budapest címerével díszített geodéziai vasoszlop áll, közelében az 1879-ben állított fővárosi határkövek közül a 759. számú dacol az idővel.
A kúp északi, sziklás, gyepes lejtőtetejéröl kelet felé a Felső-Kecske-hegy adótoronya, a Hármashatár-hegy (antennák) magaslatai a legfeltűnőbbek. Délkelet felé jól kivehető a Parlament Duna felé néző homlokzata, lejjebb nagyszerű látványt nyújt a napfényben megcsillanó, a Gellért-hegy alatt kanyarodó folyó a hidakkal. Északi irányban a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy között mélyülő Virágos-nyereg mögött a pilisi Köves-bércre, a Nagy-Kevély oldalára felkúszó Pilisborosjenőre (templomtornya is feltűnik) és a Kevélyek szikláira láthatunk. Északnyugat felé a Szarvas-hegy gerincéből a Kálvária-hegy három hófehér kökereszttel ékesített kúpja emelkedik ki, de feltűnik a Pilis tömbje is.
GLÜCK FRIGYES / OROSZLÁN-SZIKLA
Glück Frigyes (1858-1931), a Pannónia Szálloda tulajdonosa, a turistaléíesítmények építését támogató mecénás legnagyobb érdeme a János-hegyi Erzsébet-kilátó építésének kezdeményezése, a szükséges anyagiak előteremtésének (gyűjtés) megszervezése volt. Áldozatvállalásának köszönhetően épült meg az Árpád-kilátó (1929) és onnan a Határ-nyeregbe vezető sétaút, melyet a híres Oroszlán-szikla őriz. Az ülő oroszlánra emlékeztető szirtet Glück Frigyes egy szobrászművésszel élethűbbre faragtatta. Mellette a kis pihenőteraszon kőpadot állíttatott, márványtáblájára Trianon revíziójának hitvallását, az ún. Magyar Hiszekegy (Papp-Váry Elemérné, 1920) sorait vésette: -Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában: Hiszek az isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában". 1946-ban a "kő-oroszlán" fejét ismeretlenek lerobbantották, a táblának pedig az új politikai kurzusban nyoma veszett.
HATÁR-NYEREG
A Vadaskerti-hegy és a Hármashatár-hegy csoportja között mélyülő nyereg elnevezése a főváros és Hidegkút egykor itt húzódott határára utal - arra emlékeztet az északnyugatra álló határkőoszlop (1879). Az 1930-as években még állt a régi vámörház is.
VADASKERTI EMLÉKMŰ
A Csemegi József tervezte emlékmű kőbe vésett térképrajzán jól áttekinthetjük Mátyás nyéki vadaskertjének területét. Korabeli hangulatát a Mátyás udvara c. leírás-részlettel idézzük fel: "A királynak ez a legkedvencebb helye az üdülésre, szórakozásra. Mérföldekre menő járóföldön csak itt-ott van némi tisztás, hová sütkérezni jár ki az erdei vad - a többi merő rengeteg, igazi őserdő még. Telve a vadak mindenféle nemével, fajával." (Budai hegyek útikalauz. 1957) A középkori királyi vadászparadicsom a török időkben pusztult el, 6 km hosszú határfalait Bonfini leírása alapján Garády Sándor régész tárta fel 1931-ben. (A 60 cm széles, terméskő keritőfal maradványa a sétaúttal párhuzamosan, az emlékmű vonalában északnyugat felé húzódó, elmosódott, benőtt töltés.) A Hűvösvölgyig elterülő erdős hegységrészt ma is Vadaskertnek nevezik.