Vasárnap
2017.07.23
























Keresés

Roli-Zsolti túrák

Nevezetes helyek

VISSZA

KŐ-HEGY

"A messziről nézve kopár, sziklás vidék valójában nagyon gazdag élövilágú, természetes sziklakert. A meredek oldalakon dolomitsziklagyepek, sziklafüves lejtősztyeppék díszlenek, a hegyek lábát fedő lösz-takarót pusztagyepek borítják" - részlet a nemzeti park tájékoztató táblájáról. A Budaörs környékére, de főleg a szomszédos Odvas-hegyre - hátterében a Csíki-hegyek -, északkeletre a fenyveses Naphegyre szép kilátást nyújtó csúcson helyreállították az 1856-ban Wendler Ferenc által építtetett, évtizedekig romosán álló kápolnát. A tehetős budaörsi gazda a hegyi kápolna mellett barlanglakást vágatott a sziklába, ahol 1878-tól haláláig remeteként élt. Újra felszentelték az 1945 után, a budaörsi németek kitelepítése idején a hatalmas sziklagörgetegröl ledöntött vaskeresztet is (emléktábla).

CSÍKI-HEGYEK / TÖRÖK-UGRATÓ
A Csiki-hegyek, Csikidűlő elnevezések a Törökugratótól nyugatra fekvő, a XVI. sz. elején még királyi birtokként jegyzett, majd a török hódoltság alatt elnéptelenedett Csík falura emlékeztetnek. A XVIII. sz.-tól (szőlőbirtokként) már csak a Csiki-puszta tájnév volt ismert. A Budakeszi-árok völgyének oldalában, a Mészáros út mellett állt Csíki-csárdában folytatták le 1921 őszén a IV. Károly (1887-1922) trónralépését megakadályozó - a királypártiak és a kormány(zó)pártiak között vívott - budaörsi csatát lezáró tárgyalásokat. (A Habsburg-ház trónfosztása /1921/ után a nagyhatalmak IV. Károlyt Madeira szigetére száműzték.) A hegynyeregben (buszmegálló), a főút mellett álló, évek óta zárva tartó szedett-vedett büféépület csak nevében azonos a régi csárdával. Az északi oldalán zord sziklafallal (egykori mászóhely) leszakadó, különálló sasbérc, a Törökugrató elnevezésének eredetére több magyarázat is fellelhető: az egyik szerint Budavár visszafoglalása (1686) után egy török parancsnok - felettesei megtorlásától tartva - levetette magát („leugrott") a hegy szikláiról, egy másik pedig török hadifoglyok letaszítását ("leugratását") említi.

HUSZONNÉGYÖKRÖS-HEGY
A tisztásain árvalányhajas, feketefenyőkkel ékesített, gyepes-sziklaletöréses Huszonnégyökrös-hegy a Csíki-hegyek hullámzó vonulatának legnyugatibb, három oldalról is merészen felszökő magaslata. Elnevezésére két monda ad magyarázatot: az egyik szerint a törökök ágyúikat 24 ökörrel vontatták fel a hegyre, a másik egy kövér mészárosról szól, aki 24 ökörbe fogadott, hogy Csíki-pusztáról megállás nélkül felszalad a csúcsra. "Meg is nyerte a fogadást, de amint a tetőre érkezett, halva rogyott össze."(Budai hegyek kalauza. 1934) A sziklakoronás kúpról gyönyörű kilátás nyílik. Délről nyugat felé fordulva, északkeltig körbepillantva Törökbálintra, az erdős Anna-hegyre és a Tétényi-fennsíkra, a távolban a Velencei-hegységre, a kéklő Vértesre és a Gerecse hegyhátaira láthatunk. Budakeszi medencéjét (az erdőszélen előbukkan a makkosmáriai templom tornya) a Fekete-hegyek tömbje (a Nagy-Kopasz a kilátóval) és a fenyvesekkel  borított Csíki-hegyeknek a Szekrényes-hegyen át Csille-bércig hullámzó dolomitkúp-vonulata öleli körbe, s a János-hegy tornya őrzi. A hegy délnyugati lába közelében épült bevásárlóközpontok, ipari parkok, autóutak éles kontrasztot képeznek a vadregényes csúcs környezetével. Északnyugat felé lenézve a II. világháborús német-magyar katonai temető (emlékpark) sírkövei sorakoznak. Az északi meredély tövében húzódik az a lőtér, amely hosszú évtizedek óta kizárja a természetjárásból a környéket...

FARKAS-HEGY / BUDAÖRSI-KOPÁROK
Az ún. Budaörsi-kopárok gyönyörű vidéke májusban mutatja legfelejthetetlenebb képét, amikor a déli oldalak üdezöld füvében árvalányhajat fésül a szél. "A Budaörs és Budakeszi között húzódó hegyvonulat legértékesebb részei fokozott természetvédelmi oltalom alatt állnak. A dolomithegyek meredek gerincein kis távolságban is jelentősen eltérő mikroklímája zugok alakultak ki az élővilág számára. Ennek köszönhetően a mainál hidegebb, ill. melegebb időszakok maradványfajai is fennmaradtak e tájon több bennszülött faj társaságában, amelyek főleg a növények, a helyhez kötött életmódú rovarok, pókok, és a hüllők közül kerülnek ki." - részlet a nemzeti park tájékoztató táblájáról. A tetőről (vitorlázórepülö-emlékmü) szép kilátás nyílik a Szekrényes-hegyre, a délnyugat felé húzódó Szállás-hegy gerincére, a délkelet felé előreugró hegyorról a budaörsi Odvas-hegyre és a Kőhegyre láthatunk. A Szekrényes-hegy merészen kiemelkedő sziklás, gyepes süvegéről még kiterjedtebb a panoráma. A Csíki-hegyek fenyveses láncolatát a Huszonnégyökrös-hegyig követhetjük, északkelet felé innen látható be legjobban a Kies-völgy pompás, fenyőkkel beültetett katlanja, mögötte a Budaörsi-hegytől a János-hegy felé húzódó, Budakeszi-erdő borította hegyhát. A Farkas-hegy - Kies-völgy térségében 1929-ben létesített vitorlázórepülö-térre már csak az emlékmű (vitorlázó-szárny), egy hangármaradvány és a Szekrényes-hegyen lévő építmények emlékeztetnek.

VISSZA