SIMON HALÁLA
A Simon halála elnevezést az 1929-es "angyalos" térkép is közli, a név eredetére több magyarázat is szolgál. Az egyik szerint a tatárok itt öltek meg egy Simon nevű, előlük menekülő papot, mert az elrejtett kincseket nem adta elő. Egy másik verzió szerint itt találtak rá egy erdész (Simon) holttestére. Az 1974-es útikalauz egy szikláról leesett turista nevével hozza összefüggésbe a helyet...
VASKAPU-VÖLGY
A mélyen, V alakban bevágódott, száraz szurdokvölgy kőfolyásos, karros, sziklakibúvásos, erdős oldalak szorításában, kelet-nyugat irányban, a Kis-Szoplák és a Vaskapu-hegy között bontja meg a Pilis masszív mészkőtömbjét. A meredek lejtők szirtjei között kialakult kisebb kőfülkék, sziklaodúk közül a 150 m hosszú Pilis-barlang érdemel említést. A Vaskapu-hegy oldalában mélyülő üreg a denevérek kedvelt búvóhelye. Szűk folyósokkal összekötött, kis (kb. 4x4 m-es) termeit szép cseppkőképződmények gazdagítják.
DÖME HALÁLA
Azt a pontot nevezik így ahol a ZS+ jelzés nyiladékot metsz. Az út mellett álló kereszt az 1957-ben, földmérési munka során, tragikus balesetben elhunyt Pápay Domonkos erdőmérnök emlékét őrzi.
ÖRDÖG-LYUK
Az ördöglyuk egy sziklafal aljában nyílik, törésvonat mentén (eltörő hévizek alakították ki (gömbfülkék). A Hármasforrás-völgy hátravágódásával a teteje felnyílt és egy ideig víznyelő barlangként működölt. Ma már - a völgy mélyülése miatt - inaktív, száraz barlang, Aknaszerű nyílása 10 m mélységben egy terembe, az un. Hallba vezet. Innen indul a felső szint két járata, valamint egy meredeken lejtő folyosó vezet a tágas Óriás-terembe, amely denevérek tömegének tanyája, alját vastag guanóréteg borítja. Az innen induló egyik járat végén cseppkőzuhatag található. A feltárt járatok hossza kb. 100 m A barlang csak kötéllel, tapasztalt barlangászok számára járható!
KÉT-BÜKKFA-NYEREG
A Ket-bükkfa-nyereg (580 m) a mészkő alkotta Pilis és a vulkanikus Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő kapcsolódási pontja, "hágója", vízválasztója az Esztergom felé igyekvő Szentléleki- és a Szentendre felé tartó Kovácsi (Dera)-patak vízgyűjtőterületének. Nevét a nyereg tisztásán hajdan állt két hatalmas bükkfáról kapta (egyikük az 1920-as évek elején kipusztult). Az évszázadok óta használt átjáró vándorai egykor egy szentkép előtt vehettek keresztet. Az 1935-ben megépült dobogókői országút hajtűkanyarja, az esztergomi műút becsatlakozása (sőt az 1970-es évek végén kialakított „útdelta"), a pilis-tetői aszfaltút megépítése teljesen tönkretette a nyeregtisztás hajdani, érintetlen szépségét. Viszont az országutaknak (parkoló) és a Pomáz -Dobogókő között közlekedő buszjáratok megállóinak köszönhetően jól megközelíthetővé vált nyereg, remek kiindulópontja a Pilisbe ill. a Visegrádi-hegységbe tartó erdei vándorlásoknak.
HUNFALVY ÚT
Az 1989-ben újjáalakult MTE Dobogókő kornyékén több új turistautat létesített Pilisszentkereszt, a Király-kút és a Rám-szakadék felé/felől, az egyesület Hunfalvy Osztálya erdélyi és kárpátaljai fiatalokkal együtt megépítette a hegytető északi oldalában vezető Thirring körutat, a Klastrompusztára vezető Z+ jelzés a Hunfalvy út elnevezést kapta. Névadója Hunfalvy János (1820-88) a tudományegyetem földrajzi tanszékének megalapítója, a geográfia első hazai professzora.
FEKETE-KŐ
A hegyorról lehúzódó hófehér mészkősziklataraj tetejéről pompás panoráma nyílik Pilisszentlélek medencéjére, a kis községet ölelő rétekre, a Fekete-hegy erdős hátára. A sziklaszirt a Pilis egyik legszebb pontja.
PILIS-NYEREG
A Pilis-nyereg (545 m) a Fekete-hegy vonulatát választja el a Nagy-Szoplák - Pilis hegycsoporttól. Turistaút-csomópont. pihenőhely, innen a szélrózsa minden irányába indulnak turistautak: észak felé a PS, nyugat felé a Z, délnyugati irányba az S, délnek tartva pedig a PZ+ jelzés vezet. A környékbeli hegyvidék a II. világháború végnapjaiban hadiesemények színterévé vált. 1944 decemberének végén a szovjet Vörös Hadsereg bekerítette a német megszállás alatt álló Budapestet. A német és a (még oldalukon harcoló) magyar alakulatok 1 945 január elején Esztergom - Pilisszentlélek felől a Két-bükkfa-nyereg irányába ellentámadásba kezdtek. Céljuk - a pilisi erdők fedezékében - a szovjet ostromgyűrű megbontása volt. (Ugyanakkor a körülzárt német erők is a hegységen át próbáltak kitörni a Vörös Hadsereg szorításából.) A németek akciójának sikertelenségét a főerők támogatásának elmaradása ill. a szovjet katonák kitartása, felmentő csapataik megérkezése okozta. A Kétágú-hegy - Maróti-hegyek vonalban még márciusban is farkasszemet néztek egymással a harcoló felek, kiépített árok- és fedezékrendszereik ma is fellelhető maradványait (pl. a Cserepes-völgy feletti Árpád-váron - a Szentléleki-tetőn, stb.) 1998-ban egy munkacsoport kutatta A Pilisszentlélek feletti erdőkben egy maroknyi ukrán katona is a pilisi harcok áldozatává vált. 1953-ban került sor a dorogi bányász természetjárókkal elkészíttetett, a 16 elesett ukrán katona emlékére a Pilis-nyeregben felállított szovjet hősi emlékmű felavatására Ettől kezdve minden év novemberének első vasárnapján megrendezték az un. pilis-nyergi emléktúrát - időpontja az 1917 évi szovjet hatalomátvételre (oroszországi Októberi Szocialista Forradalom) emlékeztetett. 1989-ben megszűntek a tavaszi felszabadulási emléktúrához
hasonló tömegrendezvények, a vörös csillagos emlékművet ledöntötték. (Márványlapja Dobogókőn, a báró Eötvös Loránd Turistaház mellett a földön fekszik ) Helyén 2009-ben a II világháború áldozatainak emlékére új emlékművet, egy obeliszket állítottak.
KÉMÉNY-SZIKLA
A szikla a nevét
szabályos falaival felfelé törő alakjáról kapta - de ez csak lentről
látszik igazán. Veszélyes, merész letörésére tekintettel biztonságos
helyei keresve gyönyörködjünk a csodálatos kilátásban A pados szikla
napos, nyugodt időben kellemes pihenőhely. Balra, a Pilis zöldlombú
oldalában a Csévi-szirtek hófehér karéja világit (lásd 19. túra). A
lábunk előtt heverő" Klastrompusztától távolabb körbepillantva a
Szirtes-tető csoportja, Piliscsév katlanja, Leányvár, Dorog mögötte a
Gete -, a barátságos halmok ölelte Kesztölc a Kétágú-hegy vonulata e
nagyszerű sziklapáholyból mind-mind pompásan belátható.
SASFÉSZEK TURISTAHÁZ
Fekete-hegyi (Sasfészek) turistaház: A Kesztölc és Pilisszentlélek között húzódó hegyvonulat nyugati letörése felett az MTE Esztergomi Osztálya 1933. október 15-én szerény, 8 férőhelyes terméskőépületet avatott. Emeleti részét - akárcsak a vaskapui háznál - eredetileg kilátónak használták, később azonban ide is egy szoba került. Az állagmegóvás nehézségei miatt 1938-ban a dorogi Jó Szerencsét Asztaltársaság" vette gondozásba az épületet. A háborús sérüléseket a dorogi bányászturisták önfeláldozó munkája hamar eltüntette. Az államosított menedékház gondnoka, több turistageneráció „Gizi nénije" 1952-től 1982-ig, élete végéig vigyázta a kis „Sasfészek" falait. Berda Józsefre, a jeles turistaíróra - a fekete-hegyi ház egyik kedvenc pihenőhelye volt - az 1970-ben elhelyezett tábla emlékeztet. A ház ajándékozással visszakerült a dorogi turistákhoz, akik szívvel-lélekkel gondozva, kulcsosházként működtetik. 12 fő számára tudnak szálláslehetőséget biztosítani. Az ivóvízről a turistáknak maguknak kell gondoskodniuk, fürdési lehetőség a ciszternában gyűjtött csapadékvízzel lehetséges, de az ágyak frissen vetettek, a helyiség tiszta és barátságos. A turistaház télen is nagy élményt nyújt, amikor - miközben odakint tombolnak az elemek - a fáskályhában pattogó tűz és a petróleumlámpa fénye melegséget, bensőséges hangulatot áraszt. A kedves .kockaépület" jól látható a Cserepes-völgyben futó esztergomi országúiról.
Az idillikus épülettől (mellette pihenőhely) megkapóan szép kilátás nyílik a Cserepes-völgyre, Esztergomra, és a Nagy-Strázsa-hegyre.
JAKUS FA
Nevét - a hagyomány szerint - egy Jakus nevű, rosszindulatú, gonosz ember hírében álló környékbeliről kapta, akit földijei elkaptak és hogy móresre tanítsák, több napra, étlen-szomjan e fához kötötték.
ÖREG-SZIRT
A hófehér mészkősziklák gyepes tetejéről (napos pihenőhely) gyönyörű kilátás nyílik Kesztölcre, a község feletti szőlőkre, Dorog medencéjére, a Gélére, délkelet felé pedig a Klastrompuszta feletti Csévi-szirtekre.
KLASTROMPUSZTA
Klastrompuszta
Kesztölchöz tartozik, az itt alapított pálos - az egyetlen magyar
-szerzetesrendnek 1250-töl 1304-ig a központja volt. A XIII. sz. elején a
pilisi erdők sűrűjében egyre nagyobb számban húzódtak meg a szentéletű
remeték, a „szürke barátok". akikkel a rend későbbi alapítója. Özséb
esztergomi kanonok tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban, a
tatárjárás után lemondott vagyonáról, a Pilisbe vonult és remeteéletet
élt- Maga köré gyűjtötte társait és itt. a barlangok közelében templomot
és kolostort alapítottak a Szent-kereszt felmagasztalására A
szerzetesrendet Szent Pál első remeterendjének nevezték, az 7256 évi
esztergomi zsinaton Özséb mint a rend főnöke jelent meg. A monostor
1526-ban semmisült meg, amikor a törökök felégették.
LEGÉNY/ LEÁNY-BARLANG
A környező falvak szlovák lakossága által Klapec-barlangnak (klapec=legény, fiúgyermek) is nevezeti Legény-barlang hatalmas -7m magas, 4 m széles - bejárata tágas előcsarnokba vezet. a barlang belső járataiba azonban csak egy szűk nyíláson ál lehel bejutni A labirintusszerű, szétágazó járatok cseppköves termekbe és mely aknákhoz vezetnek. Ez utóbbiak közül legmélyebb a Sárlyuk (45 m), ahonnan külső segítség nélkül még kötélen sem lehet kijutni. A barlang egyes részeiben a kőzeten átszivárgó víz vasas szennyeződése vörösre színezte a cseppköveket (Vörös-terem),
A Legény-barlang közelében, északi irányban kb. 50 m-re található a Leány-barlang tágas nyílása. Az előcsarnokból a barlang belső részeibe egy szűk hasadékon át lehet bejutni, A labirintusos folyosók által összekötőn kisebb-nagyobb termek falán cseppkő- és
Kristály képződmények díszlenek. A barlangrendszer többnyire sáros, alsó járataiba csak kötél segítségével (6 m-es cseppkőfal) lehet leereszkedni.
A barlangokat „testvérbarlangként" szokták emlegetni, nemcsak közelségük, hanem kialakulásuk azonos jellege miatt. Mindkettő a feltörő hévizek kőzetoldó tevékenysége során jött létre. Eddig feltárt járataik két helyen való összekapcsolódását csak az utóbbi években sikerült felfedezni, együttes hosszuk több mint 4400 m. A régészek mindkét barlang előcsarnokában végeztek ásatásokat (pl. Kadic Ottokár, 1912). A Legény-barlang az újkőkor emberének telephelye volt, e korból származó feketecserép töredékek kerültek elő. A római korban és a népvándorlás idején a környék lakosságának nyújtott viszonylag jól védhető menedéket. A Leány-barlangból egy római kori fésű, valamint hun és magyar kardok mellett a középkorból származó hamispénzverő eszközök és pénzérmék kerültek elő. A barlangokba - az előcsarnokokon túl - vezető nélkül nem tanácsos bemerészkedni.