Péntek
2024.03.29
























Keresés

Roli-Zsolti túrák

Nevezetes helyek

KŐRÖSI ÚT / PEST MEGYEI UTAK
...Makkai László írja Pest megye műemlékei című kötete I. példányában: „Pest megye balparti részének a XIV. századi úthálózatát könnyen felismerhetően Buda és Pest ellenállhatatlan vonzása formálta ki." Míg Buda a nyugati és hazai ipar cikkeinek elosztója volt az ország keleti része felé, addig Pest nagyarányú állatva'sáiai az alföldi állattenyésztés legfőbb piacát jelentették. A XIV. és XV. század forrásaiból kilenc fontos balparti útvonalat (via magna, via publika) lehet kielemezni, mely sugárszerűen ágazik szét Pestről a természetes központból. Kettő közülük a Dunaparton vezet Vác ffl. Kalocsa felé, a harmadik, melyet Kun útnak neveztek, Alsónémedin és Bugyin át visz a kun szállásokhoz, a negyedik a „szegedi út" Gyál, Ócsa, Dabas érintésévet nyilván Kecskeméten át halad Szeged felé, az ötödiket „Körösi" útnak említik, ez Pakony-Pótharaszt-Vacs vonalán tart Nagykőrösnek, a hatodik a ,,Tiszai út",amely nagyjából azonos a Budapest-Cegléd-Szolnok közötti mai országúttal. Nehezebb kinyomozni a hetedik,Buda-Bicske-kecskeméti út pontos vonalát, de valószínű, hogy Bicske és Buda között Tápiószecsőt és Pécelt is érintette, azaz Rákos és Tápió völgyeinek természetes irányát követte. A nyolcadik a „Hatvani út" iránya Kerepes-Göd Üllő-Besnyő-Bag-Túra, tehát ét is egy mai fontos útvonal őse. A kilencedik útvonalnak csak Galga-mácsáig ismerjük egyes szakaszait, valószínű azonban, hogy a Gaiga völgyén haladt tovább észak felé. Ezeknek az útvonalaknak mentén alakultak ki a vásáros helyek, mégpedig legkorábban és súlyponttal azon a vidéken, melyen át a tiszai révektől a legrövidebb úton lehetett felhajtani a csordákat és a méneseket a pesti vásárra.
Majdnem egyidöben tűnik fel mint „oppidum" „polgári" lakossággal (cives ét hospites) Cegléd és Nagykörös. Még a XIV. század felé mezővárossá fejlődött a „Körösi út" vonalán fekvő Vacs és Pótharaszt... (Mészáros János: Pest megyei utak, 1980)
...A Körösi út volt a Pest felé irányuló tiszántúli állatkereskedelem egyik fő útvonala. Így Vacs bekapcsolódhatott az árutermelésbe... (http://www.pusztavacs.eoldal.hu/) ...Arra is írott adatok vannak, hogy az 1300-as években Pótharaszt kifejezetten gazdag falu volt, köszönhetően az innen nem messze futó kedvelt kereskedelmi útvonalnak a Kőrösi útnak... (http://www.geocaching.hu/) ...Pótharaszt a kőrösi marhahajtó út Pest előtti nagy állomása volt. Itt mustrálták és pihentették az állatokat, mielőtt továbbhajtották volna... (http://www.orszagkozepe.net/telepulesek/ujlengyel/telepules_ujlengyel.html) ...A XIX. század végén Gyál területe felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása... (http://hu.wikipedia.org/wiki/)

ÚJLENGYEL
Újlengyel a Kiskunság északi szegletének erdői között búvik meg, Pest megyében, a Dabasi kistérségben. A község határának tanyáiban a régi alföldi életforma máig tartó büszkesége érződik. Újlengyel területén a bronzkorból maradtak fenn az első emberi megtelepedés emlékei. A mai falu környékén a középkorban egy Vatya nevű község létezett, amely a Nagykőrös és Pest közötti marhahajtó útvonal egyik állomása volt. A környék többi falujához hasonlóan Vatya is elpusztult a törökök megjelenését követő időszakban. A mai Újlengyel létrehozását Lengyel Zoltán, a Tisza-vidéki Hitelintézet igazgatója kezdeményezte. Lengyel Zoltán parcellákat értékesített a letelepedésre vállalkozó parasztság számára, az iskola, a templom és a községháza részére pedig ingyen biztosított területet. Az alapító iránt érzett hálából a település 1907-ben a Lengyelfalva nevet vette fel. Újlengyel 1946-ig Újhartyán része volt és 1946-ban alakult önálló községgé Lengyelfalva ideiglenes néven, ma is érvényes végleges elnevezését egy évvel később állapították meg. 1952-re épült fel a falu első temploma. (http://hu.wikipedia.org/)

ORSZÁG KÖZEPE
Pusztavacs határában, az északi szélesség 47°11' és keleti hosszúság 19°30' koordinátákkal meghatározott helyen Magyarország földrajzi középpontját jelöli a 11 m-es, nyolcszögletű gúlatorony (Kerényi József, 1978). A tetejét díszítő gömb Molnár Tamás, a napóra Gánti Gábor szobrász munkája. (Látnivalók Magyarországon)

PUSZTA PÓTHARASZT FESZÜLETE / „PLÉHKRISZTUS”
Az Úr 1880. évében az újhartyáni Lautter György földet bérelt a Monori út és a Kőrösi út kereszteződése környékén, amikor természetesen bízva a Gondviselésben, úgy határoztak feleségével, Szaller Erzsébettel, hogy feszületet állítanak Isten dicsőségére. Tölgyfából szép szabályos keresztet faragtattak és ónlemezből míves korpuszt, valamint feliratot (INRI) készíttettek, valamint a csapadéktól megvédendő, a kor divatja szerint ugyancsak ónlemez félkör ívű díszített takarólemezt helyeztek el rajta, megadva ezzel a jellegzetes sziluettet.
A kereszt tövében a fába belevésve az alábbi felirat volt látható: „Isten segítségével készítette Bérlő Lauter György és neje Szaller Erzsébet 1880”
Nos, 115 esztendőn át, forradalmakkal és háborúkkal dacolva állott eredeti helyén a minden erdőjáró ember által ismert „Pléhkrisztus”, míg 1995 tavaszára úgy elkorhadt a kereszt szára, hogy kidőlt, igen siralmas látványt nyújtván az arra vetődőnek.
Ekkor gondoltuk, hogy valami módon meg kell menteni az utókor számára és a kidőlt keresztet biztonságba helyezvén, hasonló méretű akác keresztet fűrészeltettünk, és a felhasználható elemeket áthelyeztük az új feszületre, új korpuszt készítettünk alumínium lemezből, ugyanis a régit megrongálta valaki.
A munkálatok elkészültek 1995 március 07. re, délelőtt kiástuk a 115 éves korhadt csonkot, helyére állítottuk az új feszületet.
Ugyanezen nap délután három órakor megtörtént a felújított „Pléhkrisztus” újbóli megáldása, a nyáregyházi és az újhartyáni hívek csoportja jelenlétében, P.Orosz János és P. V.Nagy Pál plébános atyák által.
Újhartyán községet Manger Henrik polgármester képviselte.
Felmerült napjainkban egy kőkereszt állításának az igénye, ugyanis a környékbeliek soha nem hagyják virágok, koszorúk nélkül, valamint minden évben (nem csak)mindenszentekkor mécsesek és gyertyák is világítanak a tövében, hirdetve Krisztus világosságát.
Többektől hallottam, hogy az itteni kérések, imádságok meghallgatást nyertek, vagy az ott imádkozók valami jelét kapták az isteni jelenlétnek.
(http://magyarcsalad.ning.com/profiles/blogs/puszta-p-tharaszt)

PUSZTATEMPLOM
Feltehetően XII-XV. századi templom, a volt Pótharaszt település temploma, ami a török pusztítás áldozata lett, a településsel együtt. A templomrom mellett az 1950-es évekig még temetkeztek, ahol a II. világháborús elesettekkel együtt, az azonosítható sírokban nyugvók emlékére még egy emlékművet is állítottak.
(http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%B3tharaszt_templomrom_%28Cs%C3%A9vharaszt%29)
A templomrom a középkori Poltharasztya falu plébániatemploma volt. Pótharaszt -Poltharasztya- neve először 1280-ban írott oklevélben fordul elő. Arra is írott adatok vannak, hogy az 1300-as években kifejezetten gazdag falu volt, köszönhetően az innen nem messze futó kedvelt kereskedelmi útvonalnak a Kőrösi útnak. Később pedig tovább gazdagodott, egyes történészek szerint mezővárossá is fejlődött. A török pusztítás nyomán aztán elvesztette jelentőségét és templomát. Az egykori templomból ma már csak az épület nyugati fala áll. Építőanyaga homokkő. Van rajta egy körablak is, melynek káváit középkori téglákból rakták. Az előkerült cserepek szerint a templom hatszáz évesnél is több lehet. Az ásatás során a feltárt falak alatt egy régebbi templomot is találtak. Ez több, mint hétszáz éve épülhetett, még az Árpád-házi királyok idején. A két templom körül középkori temető húzódott, ennek néhány, már megbolygatott sírját is megtalálták. A figyelmes szem pedig felfedezte a temetőárkot, ahová a még megkereszteletlen csecsemőket, a bűnözőket, a közösségből kitaszítottakat temették. (http://www.geocaching.hu/)